Számtalan legenda született a Hold hatásáról az állatokra, de tudományosan nem sokan foglalkoztak a kérdéssel. A tudósok egy csoportja végre beleásta magát a témába és egy felmérést készített a holdciklus által kiváltott viselkedési normák közvetlen és közvetett összefüggéseiről. A kutatások eredményei szerint több éjszakai állat a holdvilág erősségének a szintjéhez igazítja a viselkedését. A holdfény egyfajta szinkronizáló jelzésnek is tekinthető, amely mintegy végszóként szolgál a többi környezeti paraméter számára, például a dagály közeledtére vagy az élelemforrás elérhetőségére. A természetben minden összefügg, így egyértelmű, hogy a Hold jelenségek is komolyan befolyásolják az állatok és ezzel együtt az emberek életét is. A szaporodási ciklusban is szerepe van a holdvilág hatásainak, hiszen egy meglepő jelenségre lettek figyelmesek az ausztráliai Nagy-korallzátonynál. A holdvilág hatására minden évben ugyanabban az időpontban korallok rakják le tömegével a petéiket, emellett, ha a holdfény erőssége elér egy bizonyos szintet a virágállatok is százával lövellik ki spermáikat. Egy bonyolult egység a világ, amely kusza összefüggések sorozata, de a kutatók szerint a végszót a holdvilág adja bizonyos esetekben. Az éjszakai madarak „kommunikációjában” is érdekességek tapasztalhatók, az uhu bagoly jelenlétének jelzésére sokkal gyakrabban villantja del fehér tollait teliholdnál, mert az erős fényben több madár észreveheti azt. Vannak bagolyfajok ahol az ellenkezője figyelhető meg, teliholdnál visszahúzódnak, ezzel kerülve el a ragadozókat. Az eddigi tanulmányok egyértelműen kimutatták, hogy a fényszennyezés hatására néhány éjszakai állat kevésbé hajlamos zsákmányejtéssel vagy élelemgyűjtéssel foglalkozni, így egyértelmű, hogy az emberi tevékenységek teljesen felborítják az állatok természetesen életritmusát is.